2014. december 25., csütörtök

A holdnaptár alkalmazása a mindennapi életben II.

Egészségesen élni, egészségessé válni, egészségesnek maradni – összhangban a Hold ritmusával

„Akinek nincs ideje a saját egészségére, annak kell hogy legyen ideje a betegségére.”

Jó táplálkozás, jó emésztés – az egészség alappillérei
„Táplálékotok legyen orvosságotok” - Hippokratész

A Hold állásának befolyása a táplálkozásra
A növőhold – ad, tervez, befogad, felépít, abszorbeál, belélegez, energiát tárol, erőt gyűjt, védelemre és pihenésre hív. A fogyóhold – kimos, kiizzad és kilélegez, szárít, aktivitásra és energiafelhasználásra hív.
Gyarapodó holdnál, állandóan egyforma étkezési szokások és ételmennyiségek mellett, sokkal többször van telítettségérzetünk, és könnyebben is hízunk, mint fogyó holdnál. Másrészt viszont fogyóholdkor gyakran lehet valamivel többet enni, mint máskor, anélkül hogy a súlyunk rögtön gyarapodna.
Nemcsak a holdfázisnak van jelentős befolyása a táplálkozásra és az emésztésre, hanem a Hold állatövben való állásának, is – ez pedig a táplálkozástudomány által még teljesen figyelmen kívül hagyott, és a tudatunkból szinte eltűnt tényező. Ajánlják ugyan a kiegyensúlyozott táplálkozást, de mindig azzal a hátsó gondolattal, hogy minden tápanyag – a fehérje, a szénhidrátok, a zsír, az ásványi anyagok és a vitaminok – lehetőleg egyszerre kerüljön a tányérra. Ennek nem kell, illetve nem kellene így lennie.
A Hold állásának befolyása a táplálkozásra
Melegnapok - kos, oroszlán, nyilas; Elem – tűz; Növényirész - termés; Táplálékminőség – fehérje; Ezeknek a napoknak van a legjobb fehérjeminőségük. Ez különösen a fizikai testre és az érzékszervekre hat.
Hidegnapok – bika, szűz, bak; Elem – föld; - Növényirész – gyökér; Táplálékminőség – só; Itt a legjobb sóminőségek vannak túlsúlyban, amelyek a vér táplálása szempontjából kedvezőek.
Fénynapok – ikrek, mérleg, vízöntő; Elem – levegő; Növényirész – virág; Táplálékminőség – zsír; E napoknak van a legjobb zsír- és olajminőségük, és a mirigyrendszert látják el.
Víznapok – rák, skorpió, halak; Elem – víz; Növényi rész – levél; Táplálékminőség – szénhidrát; Ezeknek a napoknak jó szénhidrátminőségük van, és az idegrendszert befolyásolják.
A Hold járása az állatövben olyannak tekinthető, mintha egy olyan óramutató járna körbe, amely két-három napos időközökben váltakozó impulzusokat jelez táplálékunk és testünk táplálékfelvevő képessége szempontjából. A táplálékul szolgáló növény és a test harmonikus összjátéka az étkezés időpontjától is függ.
Ha például valami zavar van a mirigyrendszerben, akkor főleg arra lehetünk figyelmesek, hogy mi ízlik a legjobban a levegőnapokon (ikrek, vízöntő, mérleg). Talán azt lehet felfedezni, hogy éppen a "rossz" van leginkább kedvünkre, így az étkezési terv enyhe változtatást igényel. Bizonyára sokkal könnyebb a hónap néhány napján lemondani bizonyos élelmiszerekről, mint egy életen át szigorú diétát betartani. Hasonlóan járhatunk el a többi napokkal is.
Ha például a víznapokon (rák, skorpió, halak) rendkívül szívesen fogyasztunk sok kenyeret vagy más tésztaféléket, és gondjaink vannak a túlsúllyal, akkor ezeken a napokon próbálkozzunk könnyen emészthető kenyérrel, és kerüljük a magas szénhidráttartalmú "lisztes" ételeket (a tésztákat és süteményeket).
A földnapok (bika, szűz, bak) különösen erősen befolyásolják a sóminőséget. Jobban tennénk, ha ezeken a napokon lemondanánk a nagy mennyiségben fogyasztott szalonnáról, sonkáról, sózott halakról, ömlesztett sajtról és hasonlókról. Ha az orvos sószegény ételeket javasol, akkor ezek a napok kiváltképp kritikusak. Vannak olyan emberek, akik éppen ezeken a napokon vesznek magukhoz sok sót, és ilyenkor kétszeresen is kell vigyázniuk. Sajnos gyakran éppen ezeken a "káros" napokon kívánják nagyon a sót. Az "egy alkalom nem alkalom" mottóját követve ilyenkor egy egész havi sótól való tartózkodás jótékony hatását semmissé lehet tenni. Ám a megfigyelés lassacskán megmutatja az utat, és jobban felkészít ezekre a napokra.
A melegnapokon (kos, oroszlán, nyilas) megfigyelhetjük, hogy étrendjünkben feltűnően sok vagy kevés e a fehérje vagy a gyümölcs, és hogy ez milyen hatással van ránk. A melegnapok egyúttal "termésnapok" is, mert a növény termés része élvez kivételt.
Természetesen nehéz megfigyeléseket végezni és a következtetéseket levonni, ha étkezését több napra előre megtervezte, vagy ha valahol befizette az ebédet.
Főleg az allergiások számára lehet nagyon fontos a következő megfigyelés: az allergiát okozó táplálék nem mindennap egyformán káros. A holdnaptár alapján gyorsan rá lehet jönni, hogy egy-egy nap hogyan befolyásolja az allergén anyagokat és azok hatását. Vagy például magas vérnyomás esetén a gyökérnapokon kevés sót, magas koleszterinszint esetén a virágnapokon kevés zsírt fogyasszunk.
Azonban a tapasztalat számít, ez csak arra való, hogy a segítségére legyen.
Ha újholdkor iktatunk be böjti napot, azzal megelőzhetünk bizonyos betegségeket. Ezen a napon a test rendkívül hatékonyan szabadul meg a mérgektől. A táplálékfelvétel ezt a folyamatot lefékezheti vagy megszakíthatja. Általában az is előnyös, ha a holdtölte előtti napokon és teliholdkor eszünk kevesebbet.
Nagyon fontos szabály vonatkozik az ételek kombinációjára. Folyamatosan ügyelni kellene arra, hogy a föld alatt és a föld felett termő ételek jó, kiegyensúlyozott viszonyban legyenek egymással. Ajánlatos a krumplihoz mindig petrezselymet, metélőhagymát vagy más zöld fűszert adni. Mennyiségileg ugyan nem ellensúlyozzák a krumplit, de magukban hordoznak olyan erőket, amelyek a "föld alatti" hangsúlyt kiegyenlíthetik. A zöldségek, amelyek a kertben sem telepíthetők egymás mellé, nem valók egymáshoz a tányéron sem, ha érzékeny az ember gyomra. A teljes kiőrlésű gabonatermékek és a koffein együttes fogyasztása káros a testre. A hatás kiterjed a testre és a lelkiekre egyaránt. Fokozódik a fejfájásra és a migrénre való hajlam, hosszú távon agresszivitás és türelmetlenség alakulhat ki. A sajt és a szőlő olyannyira kedvelt kombinációja is gyakran jár hasonló hatással.
Az ételek sorrendje – a nyers ételeket mindig a főtt ételek előtt kellene enni. A gyümölcsöt és a diót a saláta és a nyers zöldségek előtt. Azután például aludttejet, kenyeret vagy tejet. Csak utoljára az olyan nehezen emészthető ételeket, mint a zsír, a hús, a tojás, a sajt, és végül az édességeket.
A konyhában, ahol csak lehetséges, minden más liszt helyett tönkölylisztet használjunk. Kimagasló tápértékét még magas őrlési finomságnál is megőrzi. Mondjunk le esténként a zsíros ételekről.
A keringésnek, a májnak és az epének éjszaka vannak magas- és mélyfázisai. A magas zsírtartalmú esti étkezések tovább terhelik ezeket a szerveket, és akadályozzák optimális működésüket.
Egy régi szabály így szól: szerdán és pénteken semmi húst. Semmit sem vesztett érvényességéből.
A főzőedények napjainkban különféle anyagokból készülnek – acélból, vasból, teflonból, rézből stb. Ajánlatos zománcos edényt használni, mert még mindig az a legjobb anyag. Ha például továbbra is acélt akarunk használni – vagy azt kell használni –, ügyeljünk legalább arra, hogy ne túlságosan forrósítsuk fel a fazekakat. Ezzel csökkenthetjük az ételekre gyakorolt negatív hatások némelyikét.

Mégis van orvosság? – Kis gyógynövénytan
Aki bölcsen bánik konyhájában a füvekkel, az nemcsak azért tesz sokat, hogy feljavítsa az ételek ízét, hanem számos betegség megelőzéséről is előre gondoskodik. A füvek csak ritkán alkalmazhatók előírásszerűen. A legtöbb gyógyfű részeiben vagy egészében többféle zavar esetén segít, egy bizonyos betegség esetében pedig sokféle fű létezik, amelyek csillapító- vagy gyógyítószerként szóba jöhetnek.

A gyógynövény gyűjtés szabályai
Csak annyit gyűjtsünk, amennyit éppen el akarunk használni, illetve amennyi előreláthatólag téli tartalékul szükséges. Olyan füvekre korlátozza a gyűjtést, amelyeket jól ismerünk, és biztosak vagyunk benne, hogy tudjuk azonosítani! (Védett növényeket semmi esetre se szedjünk, semmilyen részét!) Főleg a gyökerek kiásására kell nagy figyelmet fordítani, mert ennek hiányában a növény kipusztulhat, legalábbis azon a lelőhelyen. Mindig hagyjunk ott még néhány növényt, és a növénynek csak azt a részét szedjük le, amelyik szükséges a kezeléshez!

A megfelelő időpont
A megfelelő gyűjtési időpont megválasztásában az első helyen mindig személyes megérzése és az időjárás megfigyelése álljon. A virágok leszedésére általában ugyan alkalmasak a virágnapok, ám ha a nap éppen nem süt, és hideg időjárás uralkodik, akkor a jó időpont sem sokat használ. Mindig figyelni kell arra, hogy aznap mi végezhető el, mi helyénvaló és mi nem. Nagyon értékesek a füvek begyűjtésének megfelelő időpontjára vonatkozó szabályok, de ha nem állnak fenn jó, száraz időjárási körülmények, akkor nincs értelme gyógyfüvet gyűjteni.

A legjobb évszak
Általánosságban – a fiatal növény hatóanyagai könnyen oldódnak, az idősebbeké gyakran már egyáltalán nem (például a szilikátok/kovasavak). Ilyenkor a növény hatástalan marad.

A legjobb napszak
Gyökeret reggel és este gyűjtsünk.
Levelet délelőtt, ha felszáradt a harmat.
Virágot napsütésben. Legyen teljesen kinyílva, röviddel elvirágzás előtt, különben gyógyereje sokkal csekélyebb.
Magot és termést egész nap lehet gyűjteni, mert nem annyira érzékeny, mint a növény egyéb részei, de mellőzni kell a legnagyobb déli hőséget.

A hold állása az állatövben
A leginkább az olyan testrész gyógyítására és erősítésére gyűjtött gyógynövény segít, amit a leszedés napjának állatövi jegye ural.
Például – a szűz-napokon gyűjtött füvek például főleg az emésztési panaszokon segítenek. A halak napjain gyűjtött gyógyfüvekből kitűnő lábbalzsamot lehet készíteni.

Jegy
Panasz (ami ellen növényt szedhetünk)
Kos
Fejfájás, szembántalmak
Bika
Torokfájás, fülpanaszok
Ikrek
Vállövi feszültség, tüdőpanaszok (inhalációra való)
Rák
Bronchitisz, gyomor-, már- és epebántalmak
Oroszlán
Szívpanaszok és keringési zavarok
Szűz
Az emésztési szervek és a hasnyálmirigy zavarai, idegbántalmak
Mérleg
Csípőpanaszok, vese- és hólyagbetegségek
Skorpió
A nemi és a kiválasztószervek betegségei jó gyűjtőnapok minden növényre!
Nyilas
Visszérpanaszok
Bak
Csont- és ízületi panaszok, bőrbetegségek
Vízöntő
Visszérpanaszok
Halak
Lábpanaszok

A növények egyes részei
Gyökér: a gyökerek kiásásának legmegfelelőbb ideje a kora tavasz, ha még nem növekedett fel teljesen a növény, vagy az ősz, amikor már ismét visszahúzódott; ilyenkor a nedv megint leszáll a gyökérbe. A gyökereket mindig teliholdkor vagy fogyó holdnál érdemes kiásni, mert olyankor nagyobb az erejük. Nem szabad napvilágnál kihúzni, ezért a legmegfelelőbbek az éjszakai – napfelkelte előtti vagy késő esti – órák. A leszállóhold ideje és a gyökérnapok (bika, bak, szűz) is megfelelőek a gyűjtésre, bár a bika nem annyira, mint a másik kettő.
Levél: majdnem egész évben lehet gyűjteni, feltéve, hogy fiatal növényekről van szó. Ha már régen nedvükben állnak, virágzanak vagy időközben nem nyírták le őket, akkor gyógyászati célokra inkább alkalmatlanok. Nincs szükség arra, hogy szedésükkor süssön a nap, de jobb, ha a hajnali harmat már felszáradt, ezért délelőtt érdemes leginkább gyűjteni. A leveleket növőholdnál, újhold és holdtölte között érdemes leszedni, esetleg felszállóhold idején (a nyilastól az ikrekig) vagy levélnapokon (rák, skorpió, halak). A skorpió-napokon gyűjtött növényeknek mindig különös gyógyerejük van. Ráadásul kiválóan alkalmasak a szárításra, a tartósításra és a raktározásra. A rák és a halak idején gyűjtött leveleket inkább azonnal fel kell használni. Különleges kivétel a csalán. Ez kitűnő vértisztító szer. Kizárólag fogyóholdnál érdemes gyűjteni, és csalánteát is csak fogyó holdkor érdemes inni. Részletesebben erről e fejezet végén lesz szó.
Virág: a legkedvezőbb gyűjtési idő többnyire a tavasz és a nyár, amikor a növény teljes virágjában van, ilyenkor is főleg a déli időszak. Fontos, hogy süssön a nap vagy legalábbis legyen meleg, hogy a virág kinyíljék, és a gyógyító anyagok oda vándoroljanak. Az elvirágzott növények nem igazán alkalmazhatók. A virágokat növőholdnál vagy teliholdkor érdemes gyűjteni, esetleg felszálló hold idején (a nyilastól az ikrekig), ha az időjárás megakadályozná a szedést, amikor a Hold növőben van. A virágnapok is alkalmasak (ikrek, mérleg vízöntő), vagy gyűjtsük őket teliholdkor, függetlenül az állatövi jegytől. Ha téli tartalékot gyűjtünk, akkor megfelel a fogyó és a felszálló hold ideje is, mert ilyenkor a virágok jobban kiszáríthatok.
Termés és mag: éretten érdemes gyűjteni őket, olyankor, amikor se nem zöldek, sem pedig lottyadtan puhák. Ezek a feltételek szinte mindig csak nyáron vagy ősszel következnek be. Fontosabb a száraz idő, mint a napszak, csak a legnagyobb déli hőséget kell kerülni. A növőholdnál gyűjtött termések és magvak azonnali felhasználásra valók. Eltevésükre és tartósításukra jobban megfelel a felszálló hold (a nyilastól az ikrekig). Jó gyűjtési napok a termésnapok (kos, oroszlán, nyilas). A legkedvezőtlenebb a termés gyűjtésére a bak, a halak, a rák és a szűz jegye.

A telihold „titokzatos” ereje
A holdtölte napja majdnem minden gyógyfű és részeik gyűjtésére kiváló időpont. A gyökereknek sokkal nagyobb a gyógyerejük, ha holdtöltekor vagy fogyó holdnál gyűjtöttük őket, mint ha ez máskor történt. A gyökereket, semmiképpen sem szabad napfénynek kitenni.

A gyógyfüvek eltevése
Szárításhoz a növényeket árnyékos helyre kell tenni, és többször meg kell forgatni őket. Légáteresztő anyag való alátétnek (a farostély lenne a legmegfelelőbb, de a papír is megteszi). Fontos, hogy a füveket soha ne szárítsuk valamilyen fólián! Semmit nem szabad egy évnél tovább őrizni. Ne feledkezzék meg arról, hogy soha nem szabad túl sokat gyűjteni.
A raktározás és az üvegekbe vagy papírdobozokba való töltés megfelelő időpontja mindig a fogyó hold, függetlenül a leszedés idejétől. Soha ne töltsük meg az edényeket akkor, amikor a Hold növőben van, mert fennáll a rothadás veszélye!
Tárolóedénynek a legmegfelelőbbek a sötét üvegek és a papírzacskók. A növények jó szárazak maradnak, sokáig megőrzik aromájukat és hatóanyagaikat. A világosság kedvezőtlenül hatna rájuk.
A növények száradási ideje eltérő. Érdemes ügyelni arra, hogy a növő holdnál gyűjtött füvek szárítási idejének egy része fogyó holdra essék.
Nem minden fű esetében lényeges, hogy egyes növényrészeket szárítsunk. Sok gyógy- és konyhai növény (mint a majoránna, a kakukkfű, a lestyán és a petrezselyem) megelégszik azzal, ha az egész növényt virágcsokorszerűen összekötve, fejjel lefelé kiakasztjuk egy szellős helyre, míg meg nem szárad. Ezután a szokásos módon tölthetjük edényekbe. Ezzel a módszerrel helyet takaríthatunk meg, szép látványt nyújt, és a száradó növények kellemes illata betölti a helyiséget. A gyorsan száradó növények a legalkalmasabbak ilyen célra, mert az összekötözéstől nem kezdenek el rohadni.

üvegsapik - hogy a bennük lévő kincsek sötét helyen legyenek
(ügyeskezűek gyorsan elkészíthetik akár így hímezve, akár a foltvarrás technikájával)
Elkészítés és felhasználás
A gyógynövényeknek gyakran nyersen vagy főzve, zöldségként (zsálya, bodzavirág), salátaként (vízitorma, zsenge gyermekláncfű) vagy főzelékként (csalán, medvehagyma) fogyasztva van a legjobb hatásuk.
Tea és forrázás: az egyik leggyakoribb alkalmazási mód. Legalkalmasabbak rá azok a fiatal növények, amelyek illóolajakat tartalmaznak. Hosszabb főzés esetén az olajak elpárolognának. Mértékegységül három ujjunkkal kiveszünk egy csipetnyit a szárított vagy friss gyógynövényből, felöntjük egy csészényi forró vízzel, három-tíz percig letakarva állni hagyjuk, azután leszűrjük. A legfőbb szabály az, hogy akkor van készen a tea, ha a növények lesüllyedtek az aljára. Néhány magas olajtartalmú növény (többek között a kakukkfű) ugyan még órák alatt sem süllyed le, de tíz- tizenöt perc ezeknek is elég. A teát azonnal meg kell inni, hogy ne veszítsen szükségtelenül gyógyító anyagaiból.
Lefőzés (főzet): erre olyan növények alkalmasak, amelyek nehezen oldódó gyógyító anyagokat (keserűsavakat, csersavakat) tartalmaznak, ilyenek főleg a kérgek, a gyökerek és a szárak. A főzési idő érzék kérdése, de általában nem tart egy negyedóránál tovább. Vannak olyan kérgek és gyökerek, amelyeket fél óráig is kell főzni. Lehetőleg ne használjon acélból, vasból, vörös- vagy sárgarézből készült főzőedényt!
Hideg kivonat: vannak olyan füvek, amelyek sem a forrázást, sem a főzést nem bírják ki. Az ilyen növényeket hideg vízbe tesszük, és éjszakára állni hagyjuk. Utólag a leszűrt növényeket másnap még friss vízben rövid ideig fel lehet főzni (de nem a kivonatból nyert folyadékkal!). így a maradék hatóanyagok is kinyerhetők belőlük.
Az extraktumok sűrű növényi kivonatok. Ha felöntjük őket hidegen préselt olívaolajjal, enyhe bedörzsölő folyadékokat nyerünk.
Nyers levek: vannak olyan növények, amelyek alkalmasak a sajtolásra. Az ebből nyert nyers levek azonban nem tarthatók el, és azonnal fel kell használni őket (a növénytől függően italként vagy borogatásként).
Tinktúrák: ezek híg kivonatok, többnyire hígított borszesszel készülnek. Egy marék füvet üvegbe teszünk, és feltöltjük például annyi gyümölcsszesszel, hogy a füvet ellepje. Körülbelül két hét múlva, meleg helyen tárolva, alkalmas a tinktúra a használatra.
Kenőcsök és tapaszkeverékek: a növények vagy a növényi kivonatok kenőcsökké és tapaszkeverékekké is kikeverhetők vagy megfőzhetők finom zsiradékok hozzáadásával. Akinek lehetősége van arra, hogy természetes módszerekkel tenyésztett háztáji húst vásároljon, annak érdemes ezt kihasználnia, és kérni a gazdától egy kis teliholdkor vágott disznóból származó disznózsírt. Talán még a gazda is tudja, hogy olyankor a hús sokkal lédúsabb és tartósabb. A zsírt alacsony hőmérsékleten kell kifőzni; kerülni kell a szűz-napokat, mert akkor könnyen megpenészedik, és nem olyan tartós.
Otthon a felforrósított disznózsírhoz adjuk a friss füveket (nagyon alkalmas erre a körömvirág), és az egészet rövid ideig sütjük (kb. annyi ideig, mint egy szelet húst). Kétmaréknyi fű elegendő egy lekvárosüvegnyi zsírhoz. Majd a forró zsírt a füvekkel együtt kb. 24 órára hidegre tesszük. A következő napon enyhén felmelegítjük, míg a keverék folyékony nem lesz, tiszta üvegekbe szűrjük, és sötét helyen tároljuk. Ez a kenőcs kitűnő szer különböző panaszokra, például a mellkas bedörzsölésére köhögés és bronchitisz esetén. Mindig zománcozott edénnyel dolgozzon, a keveréshez pedig használjon fakanalat.
A kenőcsök elkészítéséhez megfelelő idő minden nyilas és ikrek közötti nap – a felszálló hold időszaka is. Ha az idő szorítása miatt más időpontot kell választania, akkor legalább a rák és a szűz jegyét mellőzze. A kenőcsök elkészítéséhez szintén nagyon megfelel a holdtölte. A növények nagyon gazdagok gyógyító anyagokban, a 24 órás állás után pedig az üvegekbe töltés fogyó holdra esik, ami hosszú eltarthatóságot ígér.
Gyógynövénypárnák: kitűnő dolog a gyógyfűpárna. Kérjük, ne használjon hozzá védett növényeket! A növényeket növő holdkor kell leszedni, és fogyó holdkor vastag, természetes anyagból (például lenből) készült párnákba tölteni, majd szorosan összevarrni. Ha virágnapokon gyűjtöttük a növényt, hosszú ideig élvezhetjük az illatát. A növények kiválasztása attól függ, hogy milyen hatást várunk a párnától. A boltban vásárolt gyógynövényeket is ajánlatos fogyó holdkor feldolgozni.
További felhasználási terület a reuma és az allergiás betegségek. Ezeket nagyban enyhíthetik a gyógynövénypárnák.
"Régebben, amikor még volt elég páfrány, egy egész ágyat kibéleltek vele. A páfrányt bevarrtak két lepedő közé, és főleg reumás betegeknek adták ágybetétként. Ugyanígy töltöttek meg párnákat korpafűvel, ha a beteg éjszakai görcsökben szenvedett. A páfrány ma okkal védett növény, vásárolni azonban lehet. Érthető módon eközben nem ügyelnek arra, hogy teliholdkor, a legjobb gyűjtőnapon szedjék, de azért vannak benne gyógyító anyagok." A párnákat nem szabad nedves időben szellőztetni. Akkor szellőztesse és rázza ki, lazítsa a gyógynövénypárnákat, ha száraz az idő.

Példák az alkalmazásra
Javaslat a vértisztításra: nagyon sok betegség ered a "rossz vérből", amit gyakran az egészségtelennek látszó, tisztátalan bőrről, a laboratóriumban pedig például a magas koleszterin- és vizeletvizsgálati értékekből lehet felismerni. A rendellenesség csillapodásáig folytatott csalános vértisztító kúra ilyenkor sokat használhat. A tavaszi kúra az egészséges emberek tagjaiból is elűzi a tavaszi fáradtságot. A kúra élénkíti a hólyagot és a vesét, fokozza az emésztőszervek működését, és a testet ásványi anyagok és vitaminok sokaságával látja el. Igyon fogyó holdkor (lehetőleg délután 3 és 7 óra között) annyi csalánteát, amennyit csak lehet (kb. 2 litert; erre a teamennyiségre számoljon 2 púpozott evőkanál csalánlevelet). Ezután várjon 14 napot, és ismételje meg a kúrát a legközelebbi fogyó hold idején, míg nem enyhül vagy szűnik meg a panasza. Egészséges emberek számára elegendő fogyó holdkor kétszer 14 nap. Legjobb, ha a csalánt szintén fogyó holdkor szedi. Csak zsenge leveleket használjon; tavasszal természetesen inkább friss csalán ajánlatos a szárított helyett.
Ha a hold éppen földjegyben áll (szűz, bika, bak), akkor gyűjtsön egy kicsivel többet, mint amennyi a napi használatra kell, és szárítsa meg a leveleket télire.
Télen ugyan nem kell teljes vértisztító kúrát végezni, de egy-egy nehezebb étkezés után időnként jót tesz a csalántea, például a kalóriákban gazdag karácsonyi időszakban. A földnapok általában különösen alkalmasak arra, hogy tegyen valamit a véréért.
Szemölcsök kezelése – Fokhagymával lehet eltávolítani fogyó holdkor a talpon lévő különösen fájdalmas szemölcsöket. Ehhez vágjon lyukat egy tapaszba, akkorát, amekkora maga a szemölcs, és ragassza a tapaszt a szemölcsre úgy, hogy az szabadon maradjon. Vágjon félbe egy friss fokhagymagerezdet, és éjszakára rögzítse egy másik tapasszal a szemölcsre. Reggelente, ha lehet, csak zuhanyozás után távolítsa el, esténként ismételje meg a kezelést friss fokhagymagerezddel, újholdkor pedig hagyja abba. A szemölcs fokozatosan elfeketedik, végül egyszerűen ki lehet húzni.
A csecsemő elválasztása: nagyon egyszerű, és gyógyszerek nélkül elérhető, kivéve, ha rögtön a szülés után történik. A csecsemőt egyszerűen a holdtölte előtti napokban és hetekben egyre kevesebbet szoptassa, és ne igyon olyan sokat. Teliholdkor utoljára szoptassa meg a gyermeket, és ezen a napon keveset igyon. Kiegészítésül zsályateával lehet elősegíteni a tejtermelés leállását.

2 megjegyzés:

  1. Hálás köszönet neked, amiért megosztod velünk ezt a sok okosságot. Ezeket el is mentem magamnak, mert nem egyszeri olvasásra való (különösen az ilyen könnyenfelejtő típusú emberekne) dolgok ezek. Jó többször elővenni, elolvasgatni, "kézikönyvként" használni.

    VálaszTörlés
  2. Én is ebbe a típusban férek különben bele - bár sokszor nem is olyan nagy probléma :):):) Legalább is nekem.
    Többek között azért is kezdtem el, mert annyi kiskerti/hobbikerti szakkönyvet olvastam már, hogy - legalább is remélem - sok blődlit ki tudok szürni, amibe esetleg egy nálam olvasatlanabb társam bele tud dőlni és kára lesz belőle. Jártam már nemegyszer, hogy szakkönyvek után mentem a kiskertemben és csak a gyakorlatban vettem észre, hogy mekkora nagy hülyeség. Ill. a másik, amit tapasztaltam, hogy a különböző szerzők kontloncé-kontlonvé használatával egymást és a régi könyveket másolják, még a vesszők is ugyanott vannak. Nem nézik, mit másolnak, csak ha az kijött x-példányban, akkor az enyém is ki tud jönni. Mintha nem is lenne nekik gyakorlatuk, csak olvasták valahol, és kész.
    Remélem, egyre kevesebb ilyen hullik át a szitán, így kevesebb kárt tudnak okozni. Ehhez rendeteg idő és tapasztalat szükséges. Ebbe fogtam most bele. Az olvasottakat átültetni a gyakorlatba, majd megosztani az eredményeket, hogy mások ne essenek a bugyutaság csapdájába.

    VálaszTörlés