2014. december 29., hétfő

A holdnaptár alkalmazása a mindennapi életben IV. - kert

A Hold ritmusai a kertben és a természetben

Minden állatövi jegy, a növény más-más részére hat impulzusaival – a gyökerekre, a levelekre, a termésre vagy a virágokra.

Vetés, ültetés, palántázás
A kertben és a szántóföldön a munka dandárja többnyire tavasszal kezdődik az ásással és az azt követő vetéssel, ültetéssel, palántázással. E munkák megfelelő időpontja nagy jelentőségű a növények növekedése és érése, valamint a gyomokkal és kártevőkkel szembeni ellenállásuk szempontjából.
A növényvilágban a leszálló és felszálló hold különböző erői is szerepet játszanak, melyek függetlenek a holdfázisoktól.
Az ikrek és a nyilas jelentik azokat a csomópontokat, amelyekben a fel- és leszálló erők mindig irányt változtatnak. Ezért ezekről néha nem lehet pontosan megállapítani, hogy le- vagy felszálló jegyek-e.

A holdfázis megválasztása
A föld helyzetében, fogyóholdnál a nedvek inkább a gyökérbe vándorolnak, a föld befogadásra kész, belélegzik, növőholdnál viszont a nedvek inkább felszállnak, a föld feletti növekedés, a kilélegzés van túlsúlyban.
Ez az "ellentétes" ritmus képezi sok kerti és mezei munka szabályának alapját.

Tavaszi földmunkák legfőbb teendőjeTavasszal minden ágyast háromszor ássunk fel! Először oroszlán idején, növőholdkor, azután a bak idején, fogyóholdkor, végül harmadszor – ismét leginkább fogyóholdkor. A harmadik alkalom időpontja azonban már nem olyan fontos.
Mégpedig azért, – Ha növőholdnál gyomlálunk oroszlán idején, akkor minden föld alatt megbúvó gyomnövénymag lendületbe jön, minden kinő és kicsírázik. Ugyanez a munka, ha fogyó holdkor, a bak jegyében végezzük, gondoskodik arról, hogy a gaz eltűnjön, és szinte soha többé ne térjen vissza, mert nem maradnak magvak a földben.

A palántázás, ültetés és vetés alapszabálya
A föld fölött növekvő és fejlődő növényeket és zöldségféléket növő vagy ehelyett leszálló holdnál kell elültetni vagy elvetni.
A föld alatt növő zöldség akkor fejlődik jól, ha ügyelünk arra, hogy a vetés vagy az ültetés napja fogyóholdra essék. Ha ez időben nem lehetséges, akkor helyette választhatunk leszállóholdra eső időpontot is.

A csillagjegy megválasztása
Ez attól függ, hogy milyen igényt támasztunk a növénnyel szemben, hogy melyik részének szeretnénk biztosítani a legnagyobb esélyt a fejlődésre.
A paradicsom például termés. Válasszunk tehát a paradicsom vetéséhez vagy ültetéséhez termésnapot – kost, oroszlánt, nyilast.
A leveles zöldségek (spenót, zöldhagyma stb.) ültetésére és vetésére az a legjobb alkalom, ha a naptárban levélnap áll – rák, skorpió, halak. A fejes saláta ültetésekor vagy vetésekor emellett mindig fogyóholdnak kell uralkodnia. (Saját tapasztalatom szerint a telihold a saláta vetésének legjobb időpontja, majd levélnapon kell átültetni őket. Nem magzik fel.)
Ugyanez az elv érvényes a gyökérzöldségekre, például a zellerre, a répára, a hagymára vagy a retekre. Válasszunk tehát gyökérnapot – ilyen a szűz, a bika, a bak. (Szintén tapasztalatom, hogy újhagymának valót – az év bármely időpontjában – mindig levélnapon kell elduggatni. Ekkor szép lesz a szára-levele, míg nem nagyon akar „befejesedni” alul és nem magzik fel.)
Kivételt képez a burgonya: igaz ugyan, hogy ültetésére a fogyóhold felel meg, de nem szabad túl közel esnie az újholdhoz, legyen inkább röviddel holdtölte után vetendő. (Igaz, nem a Holddal áll kapcsolatban a következő tapasztalat, mégis ide írom: nálunk a diófa alatt van mindig a legjobb krumplitermés. Nagyon jó így kihasználni a területet, mert kevés az a növény, amely kibírja a diófa környékét.)
A virágok és a legtöbb gyógynövény számára a legjobb egy virágnap – ikrek, mérleg, vízöntő. (A gyógy- és fűszernövényeimet mindig teliholdkor szoktam ültetni, vetni és leszedni. Eddig bevált.)

Az időbeli és az időjárástól függő okok természetesen nem mindig teszik lehetővé, hogy eltalálja a megfelelő napot. Arra azonban egyszerű figyelni, hogy ne hasson éppen minden befolyás kedvezőtlenül.

Locsolás és öntözés
A könyv szerint: tökéletesen elegendő, ha a veteményt vagy az ültetvényt kezdetben jól megöntözzük. Ha éppen száraz időszak uralkodik, akkor néhány nappal tovább öntözhetünk, de aztán ennek feltétlenül véget kell vetni. A kiegészítő öntözésnek a mi szélességünkön nincs semmi értelme. (Ezzel nem értek egyet, ez nemcsak időjárásfüggő, hanem a talaj adottságnak is döntő szerepe van. Nálunk futóhomok van, bár már kötöttebb a több évtizedes komposzt és szervestrágya beforgatásától. Ha egy napot is kihagyok a locsolással, a növények képesek teljesen elpusztulni. Azonban tény, hogy nem mindig kell ugyanannyi vizet elhasználni rájuk. Igaz, többször kell fellazítani a talajt, mert a víz tömöríti.)
A könyv szerint: A szobanövényeket és az erkélynövényeket ezzel szemben locsolni kell, de őket sem olyan sűrűn, mint ahogy az gyakran történik. A szobanövényeket elsősorban levélnapokon (rák, skorpió, halak) ajánlatos locsolni, leginkább mészmentes esővízzel vagy állott vízzel. A 6-8 napos időközzel történő öntözés alól kivételt képez néhány egzotikus növény! (Nekem bevált – elsősorban télen – a páraelszívóban összegyűlt víz. Imádják a növényeim.)
A virágnapokon (ikrek, mérleg, vízöntő) megöntözött növényekre gyakran rátelepednek a kártevők, főleg a levéltetvek.

A vetésforgó és a növénytársulások
Különösen jó az olyan vetésforgó, amelyben föld fölötti és föld alatti zöldségeket és szántóföldi növényeket termelnek éves váltakozásban. Az ágyason belül a biokertészek arra ügyelnek, hogy a nem mélybe nyúló gyökerű növényeket mélyen gyökerezők mellé ültessék. Mivel a betakarítás ideje eltérő, a leghosszabb ideig érő zöldségnek van végül a legnagyobb helye, mert a többit időközben már leszedték.

Különösen kedvező növénytársulások
sárgarépa a hagyma mellett saláta a hónapos retek mellett
paradicsom a hagyma mellett borsó a zeller mellett
paradicsom a petrezselyem mellett krumpli a káposztafélék mellett

Kedvező társulások
Az uborka jól megfér a hagymával, futóbabbal, zellerrel, céklával, petrezselyemmel, fejes salátával,
karalábéval, káposztafélékkel, babbal. (Nálam az uborka tövéhez a saláta, és a káposztafélék váltak be.)
A burgonya jól megfér a spenóttal, babbal, karalábéval, kaporral. (Amióta a krumplibokrok közé büdöskét ültetek, a mozaikvírus hanyagolja a krumplit. Ez elsősorban a nem fémzáras, „kitudjahonnanjövő” krumpliknál fontos.)
A zeller jól megfér a babbal, spenóttal, hagymával, futóbabbal, paradicsommal, zöldhagymával,
karalábéval, káposztafélékkel, uborkával. (Zellert a csalán mellé ültettem, félárnyékos helyre. Hatalmas bokor lett belőlük.)
A petrezselyem jól megfér a paradicsommal, hagymával, hónapos retekkel, uborkával. (A kertben csak metélőpetrezselyem van, azok pedig a kert minden részében megtalálhatóak.)
A paradicsom jól megfér a zellerrel, spenóttal, hagymával, petrezselyemmel, káposztafélékkel,
karalábéval, fejes salátával, zöldhagymával, babbal, sárgarépával. (A paradicsomok között borsikafű és bazsalikom található, töménytelen mennyiségű kapor társaságában.)
A spenót jól megfér a paradicsommal, futóbabbal, eperrel, karalábéval, sárgarépával, burgonyával, káposztafélékkel. (Spenót a kertben új-zélandi, ami mellé nem igazán lehet vetni semmit, mivel szétterül és négyzetméternyi helyet foglalnak el sűrűn és mindent elnyomnak – a gazt is!)
A fejes saláta jól megfér a hagymával, paradicsommal, futóbabbal, babbal, hónapos retekkel, retekkel, kaporral, borsóval, uborkával, eperrel, sárgarépával, káposztafélékkel, zöldhagymával.
A hagyma jól megfér a paradicsommal, eperrel, uborkával, petrezselyemmel, fejes salátával, karalábéval. (Hagymát eddig próbáltam már váltakozva ültetni – vörös, lila, fok -, próbáltam répa mellé felváltott sorokban = mindig kukacos lett.)
Az eper jól megfér a karottával, zöldhagymával, káposztafélékkel, retekkel, hónapos retekkel,
fejes salátával, spenóttal, hagymával. (Eper, köréje fokhagyma, közötte vad petúnia. A petúnia megvédi a közvetlen kiszáradástól a földet, azonban a termést nem nyomja el, a napfényt megkapja.)

Különösen kedvezőtlen társulások
bab a hagyma mellett
petrezselyem a fejes saláta mellett
káposzta a hagyma mellett
cékla a paradicsom mellett (nálam nem csináltak műsort, nem lettek betegek, nem lett terméscsökkenés egyik részről sem)
burgonya a hagyma mellett
paradicsom a borsó mellett (Borsót mindig oda szoktam vetni, ahol később paradicsom lesz. A paradicsom és paprika palántákat pedig a borsósor közé ültetem, ugyanis jó akklimatizáló környezet a pari és paprikapalántáknak. Nem nőnek, míg a borsó benn van, azonban erősödik a száruk, a levelek színe sötét és erőteljes lesz. A borsó felszedése után, a szárakat fel szoktuk szecskázni és a palánták közé bedolgozzuk a földbe. Macerás, de megéri.)
vöröskáposzta a paradicsom mellett
borsó a bab mellett

Az átültetés és a dugványozás
A növényt érdemes növőholdnál átültetni, vagy ehelyett leszállóhold idején (az ikrektől a nyilasig).
Azok a növények, amelyeket ebben az időszakban ültettek máshová vagy másik cserépbe, gyorsan képeznek gyökeret, és csodálatos növekedésnek indulnak. Éppen az idősebb növények és főleg az idős virágok esetében fontos, hogy ügyeljünk az átültetés időpontjára. "Öreg fát nem ültet át az ember", mondja a régi közmondás. Ez nem állja meg a helyét, legalábbis ami a valódi fákat illeti: ha kihasználja a leszállóhold időszakát, leginkább a szűz-napokat, akkor az öregebb növények és az öreg fák is újra nőni kezdenek. Mindenesetre figyelembe kell venni az évszakot is: az, hogy az átültetést mindig tavasszal vagy ősszel kell végezni, remélhetőleg magától értetődik. (Ültettünk már át több évesen termő szilvafát, a megadott időben. Igaz, rásegítettünk gyökértáppal – azzal a tablettással. Vissza sem esett.)
A dugványozásra is nagyon alkalmas a növő és leszálló hold időszaka. A növények gyorsan nőni kezdenek, és rövid idő alatt új hajszálgyökereket eresztenek. Ismét csak a szűz-napok a legalkalmasabbak. Ősszel azonban a dugványozásnál ügyelni kell a fogyóholdra.

A gyomok és kártevők legyőzése
"1940 előtt a gazdák csak kevés rovarirtó szert használtak. Akkoriban a kártevők a termés kb. 3,5 százalékát pusztították el. Ma a rovarirtó szer mennyiségének ezerszeresét szórják szét. Feltételezhetnénk, hogy ez a mennyiség elegendő arra, hogy a legutolsó káposztalepkének is kitekerje a nyakát. De nagyot tévednénk: a terményveszteség mára majdnem a négyszeresére, 12 százalékra nőtt."
A hobbi- és konyhakertek földjeinek mérgezettségi foka sokszorosa a mezőgazdasági hasznosítású földekének, még ha monokultúrákról van is szó.

Mi a támadás oka? Hibát követtem el az ültetés vagy az ápolás során? Nem a körülményeknek legjobban megfelelő talajt választottam?

A legjobb gyógymód a megelőzés
A vetésforgó jó megelőző eljárás a kártevők tömeges támadása ellen. A föld fölötti növények után érdemes föld alattiakat ültetni, és viszont.
A növények akkor lesznek tetvesek, ha gyakran locsolja őket virágnapokon. A kártevők tömeges felbukkanása ellen a legjobb védekezés az, ha a megfelelő időpontban ültetünk és vetünk, miközben figyelembe vesszük a levél-, termés-, virág- és gyökérnapok befolyását a virágokra és a növényekre: termés – kos, oroszlán, nyilas; virág – ikrek, mérleg, vízöntő; gyökér – bika, szűz, bak; levél – rák, skorpió, halak;

Kártevők legyőzése
A jó növénytársulás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy eleve elhárítsa a kártevőket. Ezt ma "vegyeskultúrának" nevezik. Óriási előny, ha a növények kölcsönösen segíteni tudnak egymásnak abban, hogy sakkban tartsák a kártevőket.

Ha a listában csak növénynevek vannak megadva, az azt jelenti, hogy ezt a növényt kell a megtámadott növény mellé ültetni vagy vetni. Az ilyen "ellenszerek" esetében ügyeljünk arra, hogy a fűféleket növőholdkor, a hagymás növényeket pedig fogyóholdkor ültessük el!

Ha olyan kivonatokról van szó, amelyek a kártevők elleni közvetlen harcra szolgálnak, akkor legjobb, ha a következőképpen járunk el: Tegyünk telihold előtt két nagy maréknyi növényt 10 liter hideg vízbe; hagyjuk a kivonatot 24 órán át állni, aztán hígítás nélkül öntsük a gyökér tájékára, a károsodott növény törzse köré a földbe (ne a törzsre, a szárra, a nyélre, a levelekre vagy a virágokra!). Ha fogyóholdkor készítjük, akkor kétszer annyi ideig hagyjuk állni a kivonatot. Ne dobjuk ki a kivonat maradékát, hígítva még napokig jó trágya lehet belőle, ill. a komposztra is önthető!

Mi ellen? Mi segít?
káposztalepkék borsmenta, zsálya, paradicsom, kakukkfű, fekete üröm
levéltetvek katicabogár, sarkantyúka (főleg gyümölcsfák alatt), csalánkivonat
atkák málna
levéldarazsak gilisztaűző varádics
földibolhák bodzakivonat, fehér üröm, borsmenta, hagyma, fokhagyma, saláta
hangyák levendula, galambbegysaláta, gilisztaűző varádics, döglött halak elásva
egerek fokhagyma, császárkorona, ebnyelvűfű, somkóró, macskamenta
lisztharmat fokhagyma, metélőhagyma, bazsalikom
répalegyek hagyma, zsálya
gombásodás metélőhagyma, zsurló, fokhagyma
penész hagymás növények
vakondokok amikor a hold növőben van, boronával vagy kézzel felnyitni a túrást, és kitágítani a lyukat (nekem nem jött be)
A védelmet előidéző növény, nem mindig közvetlenül hat a fő növényre, hanem közvetetten, azaz jobban magához vonzza a kártevőket. Példaként, egyik tapasztalatom, hogy a zöldbab között kikelt egy kupac körömvirág. A zöldbabok nem lettek fekete tetvesek, a körömvirág viszont igen. Figyelve, hogy el ne szaporodjon a körömvirágon a tetű, le-levágtam a körömvirágról a „beteg” leveleket. Így a haszonnövényt nem érte kár, sem a levéltetvek, sem általam.

(Saját tapasztalat, hogy pl. az őszibarackon megjelenő varasodást/piros pöndörödést jól visszaszoríthatjuk, ha teljes tejet – közvetlenül a tehéntől származót – felesben felhígítjuk vízzel és közvetlenül a levelekre, levélszárakra, valamint az ágvégekre permetezzük lemosó-szerűen. Addig kell ismételni, míg meg nem szűnik a probléma. Nálam 3szori alkalmazás utána egész évben nem volt vele gond.)

Ha figyelembe vettük az ültetési és ápolási időt, és mégis tömegesen jelentkeznek a kártevők, akkor van még egy-két javaslat arra, hogy hogyan használhatjuk ki leküzdésük során a Hold állását.

Néhány kivétellel érvénye alapszabály
A féregirtás mindenféle eljárására alkalmas a fogyóhold.
A földben lakó férgekre legjobb gyökérnapokon (bika, szűz, bak) lecsapni.
A föld feletti kártevők elleni küzdelem nagyon hatásos, ha a Hold a rák jegyében áll, de az ikrek és a nyilas jegye is alkalmas erre.
Néha csak a radikális visszavágás segít. Ezt mindenképpen fogyóholdkor, a IV. negyedben vagy leginkább közvetlenül újhold után ajánlatos elvégezni. A legtöbb esetben a növény ezután újra megerősödik.
A csigák legyőzése a kertben és a mezőn: erre a legjobb időszak a skorpióban álló növőhold. A természet szerencsére úgy rendezte el, hogy a skorpió többnyire éppen akkor áll a növőholdban, amikor tavasszal a csigák támadásba lendülnek. Gyűjtsünk annyi tojáshéjat, amennyit csak lehet (a főtt tojás héja nem jó!). Zúzzuk apróra fogyóholdnál (a növőholdnál széttört tojáshéj nem morzsolódik szét és nem lesz éles, hanem belsejével összeragad), és szórjuk szét növőholdnál a növények és az egész ágyás körül a földre. Előtte persze össze kell gyűjteni a csigákat, akik már bemásztak az ágyasba. A tojáshéjcserepek éles szélei hatékonyan elriasztják az érzékeny bőrű állatokat. A Holdnak a héj szétszórásakor feltétlenül növekednie kell. Az utóbbi évek csigainváziójának idején mindamellett ez az egyébként nagyon hatékony módszer is felmondta a szolgálatot. Nagy csigaveszély esetén ismételjük meg az eljárást a következő hónapban skorpió idején. További hasznos csiga elleni módszerek: fahamu és fűrészpor kiszórása, hagyma, fokhagyma, zsálya és sarkantyúka növénytársulás gyanánt. A csigák ráadásul valódi ínyencfalatok természetes ellenségeik, elsősorban a varangyos békák és a békák számára. Ezek az állatok azonban csak a méregmentes kertekben érzik jól magukat, és ezért nem lehet csak úgy bevetni őket. (Azért a békákkal is vigyázni kell! Nálunk többféle is van belőlük, igaz, csak az ásóbékákkal akasztottuk eddig össze a bajszunkat – ugyanis előszeretettel rágják meg a krumplikat, természetesen mindegyiket csak egy kicsit. Egyébként már megszoktuk őket, egyre kevesebbszer ugrom fel, hangos szülőemlegetések közepette, hogy már megint kiugrott előttem, ill. a lábam alatt mocorog a földben valami.) A sün is a csigák természetes ellensége, nagy mennyiségben fogyasztja őket. (Nálunk a szomszéd kúszótujájában laknak és hozzánk járnak éjszakai túrára. A kerítésdrótot több helyen is megbontottuk, hogy könnyebb legyen az átjárásuk. Ijedt már meg valaki szép nyári csendes éjszakán süniszuszogástól? Olyan hangokat ad ki, mintha egy betörő settenkedne. Hát egy élmény volt, míg fel nem fedeztük, hogy egy húszcentis süni miatt nem aludtam már több éjszakán át. Azonban nagyon vigyázzunk rájuk. Az aknafedelet és más mély gödröt fedjük be, mert garantáltan belepottyannak. Szintén kiváló eredménnyel pusztítják a csigákat a futókacsák – ezt „Egycseppkerttől” tudom :) )

A gyomirtás
A megfelelő időpont: a gyomnövények kiirtására a fogyóhold időszaka alkalmas, a legkedvezőbb a bak jegyében (januártól júliusig tartózkodik a bak fogyóholdban).
Ajánlatos viszont ügyelni arra, hogy ne sértsük meg a haszonnövényeket, mert akkor azok is elpusztulhatnak.
Kapáljunk fel egyszerűen egy új ágyást, amikor oroszlán idején a Hold növőben van. Minden mégoly gyenge gyomnövénymag is növekedésnek indul, és aztán a bak jegyében fogyóholdnál ki lehet gyomlálni – az ágyas hosszú időre gazmentesnek mutatkozik. Végül ősszel minden ágyast fogyóholdnál kigyomlálva kell otthagyni. Ez jó előkészület a következő évre. (Sajnos csak egyszer próbáltam ki az ilyen 3szori kapálást. Tényleg működik, egész évben tizedannyit sem kellett gazolni. Azonban az időpontra való figyelés egy kissé macerás, ha nem ott lakik az ember, ahol a telke van.)
Különös nap van június 18-án délelőtt, déli tizenkettőig (nyári időszámítás szerint egyig). Azok az évelő növények és gyomok, amelyeket ezekben az órákban irtunk ki, soha többé nem nőnek vissza, még a gyökerük is elrothad. Ezek szinte megmagyarázhatatlanok, és csak saját maguk által bizonyíthatók, ha kipróbáljuk őket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése