2015. február 8., vasárnap

Metszés V. -- A házikert gyümölcsfái II. -- Birs, naspolya, szilva, kajszi, cseresznye, meggy, őszibarack metszése, alakítása

Ez a bejegyzés már egyszer szerepelt; azonban sikerült kitörölnöm. A képek alatt a szöveg lehet hogy változott. BOCSI


Birs
5-6 méter magasra is megnövő fa, de inkább bokor. A kert dísze is lehet a tavaszi virágpompájával, ill. nyárutón szép sárga gyümölcseivel, ősszel pedig színpompás leveleivel.
Talaj- és fekvésigénye – kedveli a meleg, nem nagyon száraz, középkötött talajokat. De jól érzi magát a meszes, kissé nyirkos, kötött talajon is. Hideg szelektől védett, meleg zugokba való, ahol a napfény reggeltől estig éri. (Kertünkben egy kikukázott birsbokor található. Az utcában ki akarták vágni, mert zabolátlanul nőtt és már alig hozott termést, az is albérlős volt mind. Szóval nagynehezen – minél nagyobb gyökérzettel – sikerült kivenni, majd áttalicskázni hozzánk, elültetni, majd alaposan megmetszeni. A következő évben nem is volt rajta termés, mint utóbb kiderült, mert az érett ágak helyén vannak csak virágok. Megerősödve, két év múlva már 24 db csodaszép gyümölcsöt hozott. Nem volt benne albérlő sem, mert bimbós állapotban megpermeteztem. Hígabb permetlé kell neki, mint az almafához – érzékeny a permetezésre. Minden évben egyre több a gyümölcs rajta. Így lett egy kb. 50-60 éves birsbokrunk. Ja – és ha mogyoróbokrot ültetünk a közelébe, akkor egymást védik a betegségekkel szemben.)
Későn, május közepén, második felében virágzik, a fagyok után.
A birset bokoralakban neveljük, de alacsonytörzsű fává is felnevelhető. Ágasbogas, bokorszerű növekedését olykor meg kell zabolázni metszéssel.
Metszése abból áll, hogy a túlsűrű koronáját minden évben átvizsgáljuk, és a felesleges veszőket, gallyakat kimetsszük. Utána fa-sebkenyőccsel lekezeljük.
Gyümölcse az egyéves vesszőkön, a vegyes rügyek 5-8 cm hosszú hajtásain terem. Ezek csúcsán van a virág, ill. majd a gyümölcs. Ezért metszegetni – mint a körtét, almát – nem szabad!
Gyümölcsének leszedési ideje a fagyok beállta előtt van.
 Az idős -- megifjított birs.
Az egyéves vesszőkön található virágok.

Naspolya
3-4 méter magasra növő bokor. Minden gyümölcstermő vidéken jól díszlik. A téli fagyokat is jól bírja. Félárnyékos helyen is terem. Talajban nem válogat, de a sovány, száraz talajokra nem való. Kissé nyirkos, jó minőségű talajokon évről évre bőségesen terem.
Hasonlóképpen terem, mint a birs. Metszeni ezt sem szabad! Gondozása, mint a birsé.

Szilva
Terméshozama általában 30 kg/fa. Igénytelen, nálunk mindenütt termeszthető, de száraz talajt, a forró napsütést nem bírja, gyümölcsét ilyen helyeken lehullatja.
Ültetése, mint az oltványfáké. Koronaalakítása abban különbözik az almáétól és a körtéétől, hogy nevelése kb. 4-5 évig tart. Egyébként ugyanúgy kell, mint az almafánál. Tértávolsága 5-6 méter.
Metszés – kb. 3-4 év alatt koronáját kialakítottuk, minden különösebb metszegetés nélkül is bőven terem. Nincs szükség minden évben a metszésre. Termőrügyeit egy év alatt fejleszti az egyéves vesszőkön, nyársakon. Csak szükség szerint ritkítjuk. A megnyúlt, felkopaszodott termőrészeket, gallyakat ifjítjuk, visszametsszük. Minél erősebben metsszük a koronáját, annál erősebben, sűrűbben hajt és annál terméketlenebb. A szilva az ifjítást és az átoltást is jól bírja.
 Alakfává metsszett szilvafánk.

Kajszi
5-6 méterre is megnő, de vannak ennél magasabb és terjedelmesebb fák is. Ennél is egy tenyészeti időszak alatt fejlődnek ki a termőrügyek. Sajnos korán virágzik, így sokszor lefagy. Mindenütt termeszthető, ahol sok a meleg, fagymentes hely, és napfény van. Minden talajon jól tenyészik, ha megfelelő alanyra van oltva. Ültetési távolsága 6-8 méter, aszerint, hogy milyen alanyon van. Átlagos termése 50-70 kg-ra tehető.
A talajmenti fagyokra való tekintettel a kajsziból síkvidéken közepes (120-130 cm) törzsű, míg védettebb dombok lejtőjén alacsonytörzsű fát neveljünk.
Koronaalakító metszés – ültetés után a kajszit erősen vissza kell metszeni, erősebben, mint az almafát. A fővezérvesszőt, a sudarat 25-30 cm-re, az oldalvesszőket még rövidebbre (kb. 15 cm-re). Így, a meghagyott rövid koronavesszőkből, de a törzsből is erős hajtások fejlődnek. Nyár folyamán a korona megalapozásához a három legerősebb oldalhajtást és a fővezérhajtást (sudár) hagyjuk meg. Ezeken kívül több hajtás is fejlődik. Ezeket a hajtásokat 5-6 levélre visszametsszük, hogy a vezérhajtás zavartalanul fejlődhessék. Az oldalhajtások közül azt, amelyik a többit elnyomná, visszacsípjük. Ősszel az oltványokon van egy fővezér (sudár) és három oldalvessző.
A következő évben a fővezérvesszőjét mintegy 2/3-ára, az oldalvezérvesszőket felére kell visszametszeni. Azon vesszők közül, amelyek a korona alakítására nem kellenek, ha sűrűek, egyeseket tőben kimetszünk, a többit pedig rövidre, 1/3-ára, felére visszametsszük. Azokat a vezérhajtásokat, melyek a többiek rovására fejlődnek, visszacsípjük.
A második év őszén most már a koronáján egymás fölött mintegy 50 cm magasságban 4-6 koronaelágazás van.
További nevelése hasonló az előző évi alakító metszésekhez. A kornaalakító metszése 4-5-6 évig is eltarhat.
Metszés – hagyomány szerint a koronaalakító metszés után már a kajszifához nem nyúlnak. Csak ritkítjuk, ha szükséges, ill. a száraz, beteg ágakat, gallyakat eltávolítjuk. Mivel így hamar felkopaszodik, szükséges az ifjítás.
A kajszi termőrügyeit a termőnyársakon bőségesen meghozza; minél több termőnyárs van rajta, annál többet terem. A termőnyárs csúcsrügye évről évre újból kihajt, ismét nyárs lesz belőle, és rajta termőrügyek. A nyársak 4-5 év múlva felnyúlnak – ezek már nem teremnek – elszáradnak. Fontos tehát, hogy időnként mérsékelten mégis megmetsszük. Azaz a kb. 50-60 cm hosszú vesszőkből 15-20 cm-nyit lemetszünk. Idősebb fákon ennél rövidebb vesszőket felényire metszve, azokat termőnyársak fejlesztésére kényszerítjük. Ezeken kívül szükséges még a több éves megnyúlt termőrészeket, termőgallyakat is visszametsszük, ifjítjuk.

Cseresznye
10-15 méter magasra megnövő fa, magasan boltozott koronával. Termőrügyei egy év alatt fejlődnek ki, az ún. bokrétanyársakon.
A cseresznye egyes fajtái keveset teremnek. Virágoznak ugyan, de keveset teremnek. Ennek oka, hogy az ilyen fajták virágai csak idegen fajták virágporával termékenyülnek jól.
Kedveli a nyílt és kissé szellős helyeket, az agyagos homokos és nem túl sovány homokos talajokat. Nem kedveli a túl kötött, hideg, nedvességet át nem eresztő talajokat.
A fát közepes és magastörzsű fává neveljük. Tértávolsága 8-10 méter. Mivel óriásira nő, nagy árnnyal, így inkább a ház köré ültessük, ne a kertbe.
Ültetés – mint az oltványfáknál.
Metszés – olyan, mint az almánál, de a koronavesszőket rövidebbre, egyharmadára, felére kell visszametszeni, és a koronaalakítást lehetőleg 3-4 év alatt kell fejezni. Háromévi alakító metszés után már annyira megerősödik, hogy a további beavatkozás nem szükséges. A metszést kevésbé jól tűri. (A múlt évben megtettem, amitől egyesek hárast dobtak = megmetszettem az idősebb cseresznyefánkat. Télen, gyökérnapon, kb. nulla-egy fok volt a hőmérséklet, és az oldalsó ágakat jó alaposan megkurtítottam. Ugyanis túl széles volt már a fa. Lehet hogy szerencsém volt, de nem történt semmi visszaesés. A fa bőségesen termett abban az évben is. A következő évben szeretném a fővezérágat is megkurtítani, mivel oda nem megy fel senki – tériszonyom van. A fenti oldalágakat pedig lehúzni, hogy ne felfelé menjen, hanem oldalra, hogy azt is felérjem.)
A cseresznye hajlamos arra, hogy az 1 éves vezérvesszők végén közel egymáshoz (örvösen) erős hajtásokat hozzon. Ezeket a hajtásokat már kora tavasszal tőben lemetsszük, hogy a vezérhajtás szabadon fejlődhessen. Az oldalvezérvesszőn fejlődött többi hajtást felényire visszavágjuk, hogy az oldalvezérhajtás erőteljesebben fejlődjön, és a vezetést valóban megtartsa. Minden metszés, vagy sérülés esetén szükséges a faápolás, mert azonnal mézgásodik.
Átlagos terméshozama 40-50 kg.
 A fiatal cseresznyefánk; itt még el lehetett alatta menni.
Csokros/csoportos virágzat.

Meggy
Kb. 6-8 méter magasra növő fa vagy bokor, kevésbé merev ágakkal. Alacsonytörzsű (70-80 cm) és bokorfán is jól terem. Ültetési távolsága 5-7 méter. Átlagos terméshozama 30 kg.
Ültetés – az oltványültetés szerint.
Koronaalakító metszés – mint a cseresznyénél, azonban a 3-4 évi alakítás után sudarát elveszíti, ez természetes.
Metszés – csak úgy lehet szép és bőséges termést elérni, és a moniliát távoltartani, ha a koronáját ritkán tartjuk, a sűrűn álló gallyakat, vesszőket évről évre eltávolítjuk.

Őszibarack
Nehéz meghatározni, hogy fa vagy bokor. Koronáját állandóan iparkodik az ágak alsó részéből, sőt tövéből eredő vízhajtásokkal megújítani. Kb. 3-4 méter magas. Rügyei egy év alatt fejlődnek ki. Hazánkban júliustól októberig érő fajtái vannak.
Az őszibarack jól tenyészik az áteresztő, középkötött, jó minőségű, agyagos talajokban. A jó minőségű homoktalajok agyagos altalajjal szintén alkalmasak baracktermesztésre. A száraz, murvás talajon is még kedvezően terem. Általában 25 kg-ot terem.
Ültetés ideje – ősszel van, de a tavaszi ültetés is jó, ha ültetés és fakadás után többször alaposan megöntözzük.
Koronaalakító metszés – 40-50 cm magas törzsön katlanalakú bokorrá neveljünk. Koronanevelése mindenkor az 1 éves oltványon (még a faiskolában) kezdődik. Ültetés után az oltványokat mintegy 60 cm magasságban visszametsszük, és a gyenge vesszőket kis csonkokra metsszük vissza. Az oltványokból nem marad más, mint egy pálcika.
Első évi koronaalakító metszés – katlanba kell kinevelni, azaz nincs középső ága, sudara. Nyári bőséges öntözéssel, a nyár folyamán 3-4-5 hajtást hoznak. Ezekből a hajtásokból 3 legerőteljesebb, egymástól lehetőleg távolálló hajtást kiválasztunk, a többit 4-5 levélre visszacsípjük. Ha a nyár folyamán az egyik túlnövi a másikat, annak hegyét körömmel visszacsípjük, a többi erősítésére. Az első nyár végén most már három erős, 40-50-60 cm (fajtafüggően) hosszú vesszőt kaptunk.
Második évi koronaalakító metszés – a második év tavaszán a három koronavesszőt, erősségük szerint, felényire visszametsszük. Visszametszés után nyár folyamán a 3 vessző elágazódik, és ha minden jól megy, minden vesszőn két elágazást kapunk, ill. 6 vezérhajtást, de lehet hogy csak 4-5-öt. Mint előző nyáron, úgy most is azokat a vezérhajtásokat, melyek erősebb növekedésükkel a többit elnyomnák, visszametsszük mindaddig, míg az összes vezérhajtás egyenlő nem fejlődik. A vezérhajtásokon kívül több hajtás fejlődik, melyet most 5-6 levélre visszametszünk, azokat a hajtásokat pedig, melyek a korona belsejéből törnek elő, vagy a fa közepe felé igyekszik, tőben kimetsszük, hogy a fa katlanalakja megmaradjon. Ősszel, ha a levél lehullott, a fán most már 7-8-10 elágazás, vezérvessző van. Ha csak 4-5 gyenge koronavesszőt kaptunk, akkor az előző évi metszést megismételjük. Ezeket a gyenge vesszőket a következő tavasszal erősen visszametsszük. Ezzel sajnos 1 évet veszítünk.
Harmadik évi alakító metszés – most már több vezérvesszőre nincs szükség. Így a vezérvesszőket általában felényire messük vissza, hogy ezeken egész hosszukban erős, ceruzavastagságú vesszők fejlődhessenek. Ugyanakkor, a kehely oldalágait is elágaztatjuk, bokrosítjuk. Ezeket a másodrendű ágakat igyekezzünk az oldalágak alján kinevelni. Az erősen növő vezérhajtásokat vissza kell kurtítani. Már teremhet egy-két gyümölcsöt. A negyedik évben pedig termőre fordul.
Termő barackfa metszése – ha helyesen metszettük, akkor a 3-4. évben teljesen kinevelődött. A továbbiakban már csak növekedéskorlátozó és egészségmegörző metszés szükséges. A korona közepét mindig nyitva kell tartani. Ritkítani is kell, ha szükséges, ill. a gyenge, elhalt vesszőket, gallyakat el kell távolítani. Rendszeresen kell metszeni, különben hamar felkopaszodik, gyengén fog teremni. Termését az egyéves vesszőkön hozza. A vesszők hosszúságukban és vastagságukban különbözőek lesznek.
A rügyek a vesszőkön különféleképpen fejlődnek. A legértékesebb gyümölcs a zömök, ceruzavastagságú vesszőkön lesz, melyeken a rügyek alulról felfelé többnyire hármas csoportokban ülők (egy csoportban 3 rügy). Ezek a teljes- vagy vegyes termővesszők.
Azok a termővesszők, melyeken a rügyek kettesével vagy egyenként vannak, és hármas rügyek csak elszórtan találhatók, már kevésbé jók; ezek a hiányos termővesszők. Vannak olyanok is, melyeken a rügyek egyedül állók, hosszúak. Ezek az ún. hajtóvesszők, nem hoznak termést. Az őszibarack is hoz bokrétanyársat. Ezek 2-5 cm hosszú vesszők, csúcsokon csoportosan ülő rügyekkel. Jó termőrészek.
Május második felében, vagy amikor a hajtások 10-15 cm-re fejlődtek, főként a vezérvesszőkön – de az oldalágakon is – gyakran találunk ikerhajtásokat: két hajtás fejlődik egy pontból. Ezek közül az erősebbet meghagyjuk, a gyengébbet kimetsszük. A sűrűn álló hajtásokból egy-egyet eltávolítunk. Az 50-60 cm-es vízhajtásokat kimetsszük. Ez a tavaszi hajtásválogatás.
Van az ún. késő nyári metszés – ideje augusztus, szeptember elején van, amikor a gyümölcsöt már leszedtük, és mikor már a hajtások növekedése szűnőben van. A letermett vesszőket egy jól fejlődött hajtás, a jövő évi termővessző kivételével kimetsszük.
Gyümölcsritkítás – célja, hogy nagyobb, jobb ízű gyümölcsöt kapjunk, ill. időelőtt ki ne merüljön a fa. Ideje kb. május közepén van. A felesleges gyümölcsöket kitördeljük. A termések ne érjenek egymáshoz.
Az őszibarack fa vízszintes füzérre bróbálom nevelni, eddig csekély sikerrel.
Az őszibarack fa alatt lévő torna megvédi a gyökereket a gyökérgolyvától,
ill. a többi gyökérbetegségektől.

1 megjegyzés:

  1. Mancoka -- Ezt a tormás dolgot még nem hallottam, de most ki fogom próbálni. Arról már nem is beszélve, hogy ha nő, szaporidik, ingyen juthatunk a reszemnivalóhoz.

    Hogy honnan hallottam, már nem emlékszem, de amióta van őszibarack fánk, azóta mindig van alatta torma és soha nem volt problémánk a fáinkkal. Mondjuk, a mi kertünkben mindenhol van torma, nemcsak érkezési célzattal. Ha az őszibaracknál bevált, akkor a többinél is - szerintem. Egyre oda kell figyelni a tormánál - miszerint a leveleit olykor-olykor tőből le kell metszeni, mert a fonákján ilyen fehér izék jelennek meg. De a növény nem esik vissza, hogy meggyepáljuk. Rövid időn belül kihajt és ott vannak a szép friss levelek. Amit mindig elkunyerál a szomszéd, ő abba csomagolja a darálthúst, a töltöttkáposztánál. (Én még sosem ettem ilyen, állítólag szabolcsi étel.) KM

    VálaszTörlés