2015. február 8., vasárnap

Metszés V. -- A házikert gyümölcsfái III. -- Dió, mandula, mogyoró, gesztenye metszése, alakítása

Dió
15-20 méter magasra növő, hatalmas koronájú fa. Koronavesszői, gallyai a törzsön arányosan helyezkednek el, és a növekedésben lépést tartanak egymással. A barkák az egyéves vesszőkön elosztva szár nélkül csüngenek. Az apró zöld nővirágok a termővessző csúcsrügyéből fejlődött hajtás végén párosával, sokszor többesével helyezkednek el. A hím- és nővirágok legtöbbször nem érnek be egy időben, ilyen esetben a megtermékenyülés hiányos. Ezért idegen megporzásra van szüksége, így szükséges két diófát 15-20 méterre egymástól elültetni. Ez a fa is inkább a ház közelében legyen, mert nagy területet leárnyékol. Ahol megterem a szőlő, ott a dió is; azonban a száraz talajokat, ill. a száraz levegőt nem bírja. Futóhomokon, nagyon kötött hideg talajokon, szikes és száraz talajokon a dió sínylődik, nem terem.
Ültetés – ideje ősszel van, de nyirkosabb, kötöttebb talajokon ajánlatos a tavaszi ültetés.
A faiskolából 2-3 éves suhángokat kapunk. Ezeknek a suhángoknak egy vagy két függőleges irányú, vastag, puha állományú, és több vékony mellékgyökere van. Ültetés előtt a gyökereket meg kell metszeni. A vastag puha gyökereket nem kurtítjuk vissza, csak a végüket metsszük éles késsel simára, míg a vékonyabb gyökereket kissé visszametsszük.
Koronaalakító metszés – kiültetett diófa, az ültetési évben, bármilyen jó viszonyok és ápolás mellett is gyengén fejlődik, kicsiny, gyenge hajtásokat, kicsiny leveleket hajt. Csak a második, még inkább a harmadik évben indul erőteljes fejlődésnek, amikor a fa már jól meggyökeresedett. Csak azokat az oldalelágazásokat (koronavesszőket) tartjuk meg, melyek ezt a célt legjobban szolgálják. A diófát közepes, esetleg magastörzsű fává neveljük. A sudáron lemért törzsmagasság felett 3-4 hajtást meghagyunk az oldalágak nevelésére. Ha a törzsön a koronát adó hajtások alatt több hajtás fejlődött, azok végét lecsípjük a törzs erősítése végett. Különben az ilyen hajtásokat tavasszal tőben lemetsszük.
A következő években is egymástól 50-60 cm-re a sudáron egyenletesen elosztottan 3-4 koronavesszőt hagyunk meg. A diófa 3-4 évi alakítása után jól megalapozott koronát nevel.
Gondozás, ápolás – az első évben a fa alját jól megkapáljuk. Száraz időben a fák tövét többször és alaposan megöntözzük. A nyár folyamán 3-4 ízben 40-50 liter vizet adjunk. Ha a törzsön hajtások fejlődtek volna, azokat nyár folyamán lemetsszük. A már termő diófa koronáját minden évben átvizsgáljuk és az olyan ágakat, gallyakat, melyek a koronát nagyon sűrűsítik, ill. a beteg, törött, száraz ágakat lefűrészeljük. A sebeket, odvakat kezeljük.

Mandula
5-6 méter magasra nő. Az egyik legigénytelenebb és leghálásabb gyümölcsfánk, amely már nagyon fiatal korában, kevés ápolás mellett bőven terem. Azonban melegigényes, ahol a szőlő jól érzi magát, a mandula is megterem. Nem való lapos, utófagyoknak kitett helyekre. A murvás, kavicsos talajon is termeszthető. Az viszont nagyon fontos, hogy a talaj kellőképpen meszes legyen, még az 50 % meszet is jól tűri.
Ültetés – házikertekben, közepes minőségű talajokban a mandula tértávolsága 6x6 méter. Sovány, száraz talajokban 5x5 méterre ültetjük. Átlagos termése 20 kg-re tehető.
Sugárra (körte) vagy katlan-alakba (őszibarack) neveljük.
Metszés – vessző- és termőrügyképződése sokban hasonlít az őszibarackéhoz. Koronáját minden évben át kell nézni. A száraz, beteg ágakat, gallyakat, a sűrűn állókat a koronából ki kell metszeni.
A metszés főként a vesszők, gallyak ritkításából áll. Az olyan ágakat, gallyakat, melyek felkopaszodtak, szintén metsszük, kifűrészeljük, így ifjítjuk. Koronáját 5-6 méternél magasabbra ne engedjük.
 Mandulafánk -- egyre több rajta a virág, de termés még mindig nincs rajta.
Már alig várjuk, hogy a szomszédba is megnőjön a mandulafa, hogy egymást be tudják porozni.

Mogyoró
Általában bokor, fává ritkán fejlődik, akkor viszont kb. 5 méter magasra nő. Egylaki, barkavirágzata van. Tértávolsága, a talaj minősége szerint 3-4-5 méter. Átlagos termése 3-4 kg.
A forró napnak, ill. a teljes árnyékot nem kedveli, nem terem. Legmegfelelőbb számára a dombok, lejtők nyirkosabb alja. Kielégítően terem a homokos, agyagos talajokon is.
Ültetés – ültetésre legalkalmasabbak a 2-4 éves, jó gyökérzetű bokrok. Gyökereit sekélyen ereszti szét, ezért elegendő a gödrök mélységét 50 cm-ben megszabni. Szélességük azonban 120 cm legyen.
A mogyorót vagy bokoralakban neveljük, amikor tövéből 3-4 ágat engedünk fejlődni és azt elágaztatjuk, vagy pedig mint az őszibarackot, kehelyalakban. A bokor vesszőit ültetéskor felényire metsszük vissza.
Metszés – mivel bőségesen hoz sarjakat, és az is sűrűn elágazódik, néhány év alatt termékelten bokor lesz belőle. A mogyoró az egyéves vesszőkön terem. Így szükséges a kurtítás, hogy több egyéves vessző fejlődjék. Ill. ritkítani kell, hogy levegős legyen. A felesleges tősarjakat is kimetsszük. A száraz, beteg gallyakat is eltávolítjuk. A ritkítást szükség szerint minden második-harmadik évben el kell végezni.
Általában 3, 4, 5. évben kezd teremni. Ez időtől kezdve termése évről évre emelkedik. A 10-12-15. évben teljes termést ad, és a megfelelő viszonyok mellett 40 évig is terem. A csökkenő termésű bokrokat meg kell ifjítani, az elvénlő ágakat 50-60 cm magasságban lekell fűrészelni. Az új korona 3-4. évben újból teremni kezd.

Gesztenye
20-25 méterre is megnő, hatalmas koronájú fa. Csak 8-10 éves korában indul erőteljes fejlődésnek. A szőlőtermő tájakon nagyon jól fejlődik. Legmegfelelőbb a középkötött, inkább laza talaj, elegendően nyirkos, mélyrétegű gránit, bazalt és trachit eredetű talajokban.
Termesztése és gondozása, mint a dióé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése