2015. május 27., szerda

Csirkisztán IV. -- A tollasok egyre csak nőnek, és kakaskeresésben voltam

Szerencsémre, a tollasok tényleg nőnek, és egészségesek. Sajnos már nem lehet őket kiengedni a kertbe, mert elkanászodtak; a borsó, hagyma és a frissen kikelt céklahajtásokat célozzák meg azonnal. Nem elég nekik a fű csipegetése. Röppdösnek ide-oda, igazán virgoncak. Tapasztalatlan szememmel kb. fele-fele arányban vannak kakasok és tyúkok közöttük. Alfikát (ez elsőnek kikelt csemete) sajnos nem igazán fogadják be. Mindig külön van. Nagyon elüt közöttük, nemcsak formára, de természetében is. Nyugodtabb, nem olyan erőszakos, mint a többi.
Itt még május elején voltunk. Sajnos, a később készült képek nem értek fel Pestre, majd pótolom később.

Mivel ezek a csemeték csak késő ősszel fognak tojást tojni, ill. lesznek levágandó sorban, így be kell szerezni felnőt egyedeket is - gondoltam én -, hogy az idén már legyen tojás is.
Szerencsére, Nagykátán sikerült rendelnem már felnőtt egyedeket - nem kitojatottakat. Most szombaton már hozhatom is őket. Nade!!! Hogynézki a tyúk, kakas nélkül!?!!?!?!
Keressünk tehát kakast hozzájuk! Ez nem is olyan egyszerű dolog.

Első gondolatom - be a faluba bicajjal és ahol kukorékol a kakas, az az irány. Tapasztalat:
1.) -- olyan öreg kakast próbáltak rámsózni, hogy ihaj;
2.) -- most éppen nincs neki se;

Második gondolatom - irány a tanyavilág. Tapasztalat:
1.) -- húzzak gyorsan innen, mert a gatyám is ott marad (kutya által);
2.) -- ó, most éppen nincs;
3.) -- ilyen rusnya jószágot már rég láttam;

Testileg és lelkileg fáradtan tekerek hazafelé; egyetlen dolog, ami a bicajon tart, az a virágzó akácok mesés látványa és illata. Nagylevegőt veszek és jobbra le a főútról, még utóljára megpróbálkozom a dologgal.
Kutyaugatás - szerencsére zárt helyről --, halózom-és-jónapotozom. Kinéz valaki a ház mögül és mosolygósan kérdezi, hogy miszél-hozott-errefelé. Elmondom a búmat/bánatomat, mire a kérdés?!?
Melyiket szeretném, és mikor vinném! Vigyor az arcomon. Mondom, hogy még nem tudom pontosan, de előtte szólok. Majd a kötelező "protokol" után, üljek már le egy kicsit és beszélgessünk.
Leültünk és elkezdtünk beszélgetni, mindenféléről. Közben előkerült a tanya Ura, aki addig a kecskékkel volt. Megkóstoltam a friss kecsketejet, a -sajtot. Megtudtam, hogy az állattartás mellett apartmanokat is kiadnak.
Ez egy igazi tanya, van kecske, disznó, baromfi, kutya, macska ... stb. Nem egy "kirakat-farm", ahol minden designes és gombnyomásra megy minden. Évtizedekig még áram sem volt; sem itt, sem a környékbeli tanyákon. Csak most valósult meg a villany-áramszolgáltatás kivitelezése. Hihetetlen, a 21.sz.-ban! - Nem?!? Térerő diszkréten, az internet majdnem elérhetetlen.
Mégis boldogan és kiegyensúlyozottan tudnak élni. Erikában és Gyuriban bennük van még az igazi életösztön. A régi tartás, ami még nagyszüleinknél természetes dolog volt.
Aki a csendre és nyugalomra, az egyszerűségre vágyik, az keresse meg őket, és töltsön el ott egy kis időt. Nemcsak a pihenést találja meg, hanem egy elfelegett, sallangoktól mentes -- "régebbi világ" szellemét is.
Azóta többszös is voltam a tanyán, és készítettem pár fotót. Nekem, minden alkalom egy élmény.
 Annyiszor elmentem már kocsival ezen tábla előtt, amikor Aput vittem ki Göbölyjárásba, a vonathoz, vagy Nagykátára mentem bevásárolni.
 Erdő, nagy tér, madárcsicsergés, nyugalom.
 A tóban béka, csak a királykisasszonyt várja :)
 Hazafelé jövet.
 Az egyik ház tanyaörző.
 Még egy kis bohóckodás, mielőtt végleg be kell menni a karámba.
 Egy szóra megálltak és pózoltak a fényképezőgépnek.
 Először tartottam tőke (a baktól), de nagyon kedves, szelíd jószág. És szép is.
 Tőle kaptam a fincsi, friss tejet :)
 A kiválasztott kakast nem sikerült lencsevégre kapni, mert kinn voltak a többiekkel az erdőben.
 Itt aztán lehet futkározni - tér van bőven.
(El sem veszhet a csemete, mert azért be is van kerítve.)
 Dax - a kedvenckutya - mindenkinek megmutatja, hogy a levelesláda már nem kiadó.
Egy cinkepár az albérlő :)
 Erika (még szerencse, hogy feltalálták a napelemet).
Gyuri - az ezermester.
(A barkácsolástól kezdve a sminktanácsig, bármilyen kérdéssel lehet hozzá fordulni!)

Bő egy hónap pótlása

Mivel még mindig netmentes övezetben élem napjaimat, sajnos csak most tudom pótolni az eddigi változások "dokumentálását". Bááár - ez ilyen formán nem igaz, hisz már vltam fenn Pesten és időm is lett volna rá, csak épp net nem volt. Ugyanis, pont akkor cserélték ki az utcán az oszlopot, amikor fenn voltam, így aznak szüneteltették a szolgáltatást nálunk. (Baleset miatt sérült meg az oszlop - + a kerítésünk - és csupán egy hónap kellett hozzá, hogy kicseréljék a sérült oszlopot!)
Na, de ma - minden bepótolok!!!!

Az eddigiek - képekben:
Április hó
 Eddig, a torma szabadon nőhetett a kertben. Eztán már nem így van!
Ritkaszép katonás sorban vannak :)
 A ribizliken több virágot el sem lehetett volna helyezni.
A három körtefánk közül megint a legátsó vitte el a "Ki tud több virágot" vetélkedő fő díját!

 Egy saláta, csak úgy. Valószínűleg a múlt évi magból valahogy itt maradt, és kitelelt.
Már bújnak a bazsalikomok. Cserépbe ültettem.
Ha szabadföldben csíráznak ki, sokkal később tudnánk belőlük csemegézni.


Május hó
 Házi feladat = a gyöngyvirágot ritkítani kell!!
 Az elfagyott/megfázott paradicsomok.
 Sajnos, a kedvenc almafánkat csonkítani kellett, de a nagyobb probléma, hogy ősszel ki is kell majd vágni, mert egyre betegebb.
 Még soha sem volt verbénám - nagyon tetszik.
 A 9-féle paprika palántája. Saját nevelés.
A 38 uborkamagból 25 kelt ki, azok viszont szépek.
 3-féle cukkini. azóta már kiültetve és binbóban.
 A pesti levendulabokor. Lehoztuk, mert ott útban volt.
Jót türte a cserépbe való ültetést.
 És a közel harminc éves levendulabokrunk. Az első növények között volt, amit ültettünk.
Már a közepe nincs meg, mostanában csak vegetált; de az idén tavasszal egy nagy követ tettem a központi tő helyére, ill. körbevettem kövekkel és láss-csudát: van újra életkedve.
 A rengeteg virág megfogant, és az idén nem is hullatta a termését (még).
Az új helyre költöztetett eprek.
 Nagy levelek, nagy virágok.
 Az évelő borsikafű már kinövi a helyét.
 Az idén "nincs" szára a liliomnak.
 Ugyan, ez még februárban történt, de csak májusban vettem észre, hogy a pihent agyammal, a virágláda ugyanazon oldalába vetettem el a kínaikelt és a karalábét :)
 A haranglábak formája, és színkavalkádja megunhatatlan.
 A paradicsomkarók kihelyezve. (Azóta már a paradicsomok is.)
Ha nyugger leszek, akkor ilyen lesz a kertem.
Csak a szép zöld fű, medence, hintaágy -- éééés nyugalom.
(Szomszéd-kertje/mindig zöldebb/)

Összefoglalva -- itt már kimondottan jobb és szebb a helyzet. Bááár- a fagyok a fóliában is megtépázták a paradicsomokat. Volt amelyik "csak" megfázott (és azóta is sárgás a levele); azonban volt nem egy, amelyik teljesen lefagyott. Örömteli eseményként tartom számon, hogy sikerült Gold Krone parimagot vennem, bár más néven van forgalmazva. (Ki érti ezt?,  -"-,  Én nem ....)
A kertben megindult a komposztálóban telelt magok (elsősorban parimagok) földből való kikandikálása. Tehát, már a föld is melegszik - éljen!!! A krumpli csak most kezd előjönni, a szotyik is előmerészkedtek; sőt egy-egy babszem is megindult. A csemegekukorica viszont még a a földben. Adok nekik még egy hetet, utána mást vetek/ültetek a helyükre. (Azóta sem kelt ki, így oda ültettem a tököket és a cukkiniket.)
Sajnos, a hideg még nem távozott véglegesen! Ma hajnalban minuszkettő volt - szerencsére kb. 2 méter magasságban. Így a hatamas diófánk alsó fele lefagyott teljesen, a felsőn a leveleknek semmi bajuk. De a sok esőtől és a széltől, a diószemecskék hullanak - az idén sem lesz diónk /szerintem/.
A múlt héten sikerült egy pár üveg bodzavirágszörpöt eltennem. Mire találtam bodzabokrot, a lábamat is lejártam. Természetesen az útszélén garmadával vannak, de a "tisztább" helyeken már nincs. És, hogy miért?!? Ennek az a magyarázata, hogy az a kerámia-vízhordó-edény-Önkormányzatunk az összeset kiírtotta!!!!!!!! A Tisztítsuk meg a környzetünket-és-a-közmunkásoknak-legyen-valami-elfoglaltásuk -- címszó alatt! Nem tudom elképzelni, hogy máshol is ilyen korlátoltak?!? Kinek szép úgy a patakpart, hogy nincs körülötte/mellette semmilyen növénytársulás, csak a kaszált fű?!? Vagy - miért kellett költési időben, a múlt évben kivágni a susnyást, ahol a pacsirták éltek. Ahol egész nap hallatták a dalunkat. Na, erről ennyit, mert megint felmegy a vérnyomásom!
Visszatérve a kertre - tegnap kiültettem a paprikákat is, erre reggel hallottam, hogy péntek éjjszakára fagyok is lehetnek. Most mivel takarjam be őket???? ezen agyalok.