2015. május 27., szerda

Csirkisztán IV. -- A tollasok egyre csak nőnek, és kakaskeresésben voltam

Szerencsémre, a tollasok tényleg nőnek, és egészségesek. Sajnos már nem lehet őket kiengedni a kertbe, mert elkanászodtak; a borsó, hagyma és a frissen kikelt céklahajtásokat célozzák meg azonnal. Nem elég nekik a fű csipegetése. Röppdösnek ide-oda, igazán virgoncak. Tapasztalatlan szememmel kb. fele-fele arányban vannak kakasok és tyúkok közöttük. Alfikát (ez elsőnek kikelt csemete) sajnos nem igazán fogadják be. Mindig külön van. Nagyon elüt közöttük, nemcsak formára, de természetében is. Nyugodtabb, nem olyan erőszakos, mint a többi.
Itt még május elején voltunk. Sajnos, a később készült képek nem értek fel Pestre, majd pótolom később.

Mivel ezek a csemeték csak késő ősszel fognak tojást tojni, ill. lesznek levágandó sorban, így be kell szerezni felnőt egyedeket is - gondoltam én -, hogy az idén már legyen tojás is.
Szerencsére, Nagykátán sikerült rendelnem már felnőtt egyedeket - nem kitojatottakat. Most szombaton már hozhatom is őket. Nade!!! Hogynézki a tyúk, kakas nélkül!?!!?!?!
Keressünk tehát kakast hozzájuk! Ez nem is olyan egyszerű dolog.

Első gondolatom - be a faluba bicajjal és ahol kukorékol a kakas, az az irány. Tapasztalat:
1.) -- olyan öreg kakast próbáltak rámsózni, hogy ihaj;
2.) -- most éppen nincs neki se;

Második gondolatom - irány a tanyavilág. Tapasztalat:
1.) -- húzzak gyorsan innen, mert a gatyám is ott marad (kutya által);
2.) -- ó, most éppen nincs;
3.) -- ilyen rusnya jószágot már rég láttam;

Testileg és lelkileg fáradtan tekerek hazafelé; egyetlen dolog, ami a bicajon tart, az a virágzó akácok mesés látványa és illata. Nagylevegőt veszek és jobbra le a főútról, még utóljára megpróbálkozom a dologgal.
Kutyaugatás - szerencsére zárt helyről --, halózom-és-jónapotozom. Kinéz valaki a ház mögül és mosolygósan kérdezi, hogy miszél-hozott-errefelé. Elmondom a búmat/bánatomat, mire a kérdés?!?
Melyiket szeretném, és mikor vinném! Vigyor az arcomon. Mondom, hogy még nem tudom pontosan, de előtte szólok. Majd a kötelező "protokol" után, üljek már le egy kicsit és beszélgessünk.
Leültünk és elkezdtünk beszélgetni, mindenféléről. Közben előkerült a tanya Ura, aki addig a kecskékkel volt. Megkóstoltam a friss kecsketejet, a -sajtot. Megtudtam, hogy az állattartás mellett apartmanokat is kiadnak.
Ez egy igazi tanya, van kecske, disznó, baromfi, kutya, macska ... stb. Nem egy "kirakat-farm", ahol minden designes és gombnyomásra megy minden. Évtizedekig még áram sem volt; sem itt, sem a környékbeli tanyákon. Csak most valósult meg a villany-áramszolgáltatás kivitelezése. Hihetetlen, a 21.sz.-ban! - Nem?!? Térerő diszkréten, az internet majdnem elérhetetlen.
Mégis boldogan és kiegyensúlyozottan tudnak élni. Erikában és Gyuriban bennük van még az igazi életösztön. A régi tartás, ami még nagyszüleinknél természetes dolog volt.
Aki a csendre és nyugalomra, az egyszerűségre vágyik, az keresse meg őket, és töltsön el ott egy kis időt. Nemcsak a pihenést találja meg, hanem egy elfelegett, sallangoktól mentes -- "régebbi világ" szellemét is.
Azóta többszös is voltam a tanyán, és készítettem pár fotót. Nekem, minden alkalom egy élmény.
 Annyiszor elmentem már kocsival ezen tábla előtt, amikor Aput vittem ki Göbölyjárásba, a vonathoz, vagy Nagykátára mentem bevásárolni.
 Erdő, nagy tér, madárcsicsergés, nyugalom.
 A tóban béka, csak a királykisasszonyt várja :)
 Hazafelé jövet.
 Az egyik ház tanyaörző.
 Még egy kis bohóckodás, mielőtt végleg be kell menni a karámba.
 Egy szóra megálltak és pózoltak a fényképezőgépnek.
 Először tartottam tőke (a baktól), de nagyon kedves, szelíd jószág. És szép is.
 Tőle kaptam a fincsi, friss tejet :)
 A kiválasztott kakast nem sikerült lencsevégre kapni, mert kinn voltak a többiekkel az erdőben.
 Itt aztán lehet futkározni - tér van bőven.
(El sem veszhet a csemete, mert azért be is van kerítve.)
 Dax - a kedvenckutya - mindenkinek megmutatja, hogy a levelesláda már nem kiadó.
Egy cinkepár az albérlő :)
 Erika (még szerencse, hogy feltalálták a napelemet).
Gyuri - az ezermester.
(A barkácsolástól kezdve a sminktanácsig, bármilyen kérdéssel lehet hozzá fordulni!)

2 megjegyzés:

  1. Húúúúú de jó helyen jártál, imádom az ilyen kis tanyákat :)
    Remélem egyszer én is ilyen helyen lakhatok :D

    VálaszTörlés
  2. A természeti környezet gyönyörű - a százszázalékos romantika. Azonban megszokni, hogy egyedül vagy éjjszaka a nagy semmibe -- háááát?!? Nehéz lehet. (Persze, én is ábrándozok, álmodozom róla!)

    VálaszTörlés