2017. május 25., csütörtök

Az újabb horgolmányaim

Egy kis kitérővel --

Az Ígéret havába járva, nem sok kerti munkát találtam a pesti kiskertben. A borostyán burjánzik, és nem engedi a gazt nőni. A rózsák már virágoznak, a kék lenvirág is lengedez a szélben, a miniárvácskáktól pedig nem lehet lépni.
A tanyáról hozott virágok és gyógynövények szépen átvészelték a telet - mindegyik hajt, virágzik.
Szóval (nem szívesen vallom be, de) öröm a kertre nézni. Reggelente, amikor (idézve, az egyik kis szomszédunkat:) "nemakarokóvodábamenni!"; ránézek a virágaimra és felvidulok.
Nyúltéren nem változott semmi. Már teljes a káosz, hogy ki a lány és ki a fiú. Valami nyüsszögést olykor-olykor lehet hallani az odúból. Bandi cicánk is rettentő mód fülel arra felé. Sikerült szénának valót gyűjteni, és az eső előtt még meg is szárítani. Így folyamatos utánpótlás lesz szénából étkezési és alom céljából. Sajnos, nagyon elkényeztettük őket, egymás utáni napon nem eszik meg ugyanazt a zöldfélét, így kénytelenek vagyunk minden nap másféle zöldet kajtatni. Még jó, hogy olyan helyen lakunk, meg lehet tenni. A nyúltápot meg egyáltalán nem eszik meg.
Röviden ennyi történt ebben a hónapban.
Képekben:
 
 A borostyánt nemcsak azért tartjuk, mert szép zöld és a nehézfémeket is kiszűri a levegőből, hanem kb. 8-10 C-fokkal kevesebb a hőmérséklet az udvaron (és így a házban), nincs az a nagy forróság.
 Citromfű is bokrosodik és a szőlő is nagyon szép a vödörben.
 A harangláb mindig meglepetés, hisz más színnel gazdagodunk belőle.
Fogalmunk sincs hogyan csinálja, de csak egy színnel kezdtük és most márnagyjából 8-9 féle van.
 
 A miniárvácska/vadárvácska harcol a borostyánnal a területért.
 A kék lenvirág, mint a pillangó; amikor lengedezik a szélben.
 
 
 
 
 És a tanyáról hozott növények és virágok.
Edényekbe ültettük őket, így is meghálálták a gondoskodást.
 Hihetetlen, hogy mekkorára nőt a kövirózsa!
Előtte egy normális méretű dió látható, viszonyításként.
A nyuszikbogyós esővíz csodákat tett.
 A muskátlit már többször is ki kellett kötni, mert a feje mindig elhúzta.
Meg sem látszik, hogy ez lesz a harmadik nyári szezonja.
 Az angyaltrombitákat át kell ültetni valami nagyobb edénybe, mert nem akarnak fejlődni.
 
 
 És az eddig kinyílt rózsáink. Ezek szabadon vannak, a konténerbe ültetettek később nyílnak.
 A szeder és málna minden hajtásának végén virágcsokor található.
Nagyon szeretik ezt a földet.
 
 Az új szerzeményeim - a sárgának nem tudom a nevét, az alsó pedig három tő verbéna.
 Sajnos a csigák is megjelentek - és kacsáink pedig nincsenek, így csigaölőt vettünk.
Hatásos, már csak össze kell szedni a maradványokat, mert ebbe a melegben rettentő büdösek tudnak lenni.
 
 
 Mentett árvácskákból egy pár képekben. A közeli lakótelep virágágyásaiból szedték ki, hogy más virágokat ületessenek. Megkérdeztem, hogy lehet-e vinni beőlük.
Az eredmény = virulnak és érlelik a magokat a jövő évre.
 Nagyon béna kép lett, de itt legalább együtt vannak.
 Valószínű, hogy Odi (akit fiúnyuszinak kaptunk) mami lesz.
 Bunny pedig már igazi kis hörcsög. Rettentően utálatos - de azért szeretjük.
Bár én sokszor mondom neki, hogy megy a levesbe, ha bántja a többit!
Bandi kicsit nosztalgiázik! A zöldet szárítjuk éppen.

És majdnek elfeledkeztem, miért is akartam ezt a bejegyzés elkészíteni. Jönnek a horgolmányok:
Ha valakinek megtetszik valamelyik, a leírását szívesen elküldöm.
csipkecsoda@gmail.com

 
 
 
 
 
 
 Macik a kakukkfűben és az ibolyalevél közt.
 
 Babasárkány.
 Zsebmacsek (neki már van gazdája).

Kedvencem. A szívét is felajánlja, csak hogy szeressék.

2017. március 19., vasárnap

Nyúlmánia, kis kertelgetéssel és horgoldával fűszerezve

Eljutottam arra a pontra, hogy a gondolataimnak többsége a nyulaim körül forognak. Befogadtunk egy újabb példányt. Ennyire édibédi állatunk mostanság nem volt. Ő is lakásban tartott állatka volt. Nálunk szabadjára van engedve - persze, bizonyos határokon belül. Van neki is egy kifutója, és a Bunnyval kapott ketrec lett az alvóhelye. A ketrec telejét lefedtük és ott eszik, sziesztázik, mintha egy teraszon lenne. Hízelkedős példánya a nyúlnemzettségnek. Simizés minden mennyiségben jöhet nála. (VÉGRE!!!!) Úgy sem lehetett Bunnyt simogatni, Zizit pedig csak, ha Ő akarta. Eddig még meg is lehet érteni a dolgot - úgy gondolom. Azonban azt, hogy már a legújabb horgolmányaim közé is befészkelik magukat - ezt csak most vettem észre, amikor lefotóztam belőlük egy párat.
Valószínű, hogy ezzel kompenzálom a kerthiányomat. Ugyanis, ahogy kezdett jó idő lenni, egyre jobban hiányzott/zik a tanya. A madárcsicsergés, a földből előbújó, ősszel elvetett vagy elduggatott növények látványa. Itt Pesten nincs igazi kert-hangulat. Ugyan vannak növények, de csak kényszeredetten. Az elmúlt öt évben, hogy ne kelljen feljárni gazolni, és a drága vízzel locsolni. Szabadjára lett engedve a terület. Borostyán, menta, citromfű és egy-egy bokor napvirág, tuja és lenvirág virított. A tanyáról felhozott gyűjteményemet még tél végén/tavasz elején különböző edényekbe, cserepekbe, konténerekbe ültettem, dugdostam. Hátha van esély a költözésre, és Őket akkor gyorsan vihetem magammal.
Azért itt is szaporodtam virágügyileg. Ugyanis kaptam nagyiaszparáguszt, és klíviát. Utóbbi gyönyörűen virágzik és túrja ki a földet a cserépből, annyira jól érzi magát. Virágzás után át is fogom ültetni nagyobb cserépbe. A nyusziknak egyébként nemcsak pszichés jótulajdonságai vannak, hanem a virágotnak is előnyükre vált, hogy az esővizes tartályba beleszórtam a nyuszibogyókat. Ott kiázik belőlük a "lényeg", és azzal a vízzel locsolom a benti virágokat is. A muskátlik vissza sem estek, és a többi virágaim is olyanok, mint a saláták tavasszal. Hatalmas erős levelek és szárak. Van amelyik egész télen folyamatosan virágzott.

 
 
 Nagyobb mint Zizi :) 130 cm körül van + a fülei.
Ő pedig egy mininyuszi, 10-12 cm.
 Azért születtek másféle állatkák is, mint ez az álmos bagoly.
Ennek a kisegérnek vagy egy kisebb unokatestvére is szürkében.
De nem mert fényképezőgép elé állni.

 
 Odi, még pórázon.
 És a kifutójában, éppen vadszamócalévél után kutat.

 És a kihagyhatatlan Zizi-nyúl. (Meg van a másik füle is!)
 És Bunny. Az Ő füle egy kissé cikcakkos lett, mert a Zizivel még a télen összevesztek.
Azóta már szentabéke.
Mint az igazi homleszek a KÖKI környékén.
Gyorsan össze kellett tákoli egy esőbeállót nekik, mert nem voltak hajlandók hátra menni a fedett részre. Most pedig a napocska sugarai ellen védi őket. Valamit ki kell majd találni a napsütés ellen - azt nem nagyon szeretik.
 
 A muskátlik már egy hete kinn alszanak.
 A búza is ekkora már a ganyédombon.
Így tudunk biztosítani mindig friss zöldet a nyunyóknak.
 
Már nem volt több edényem, így kénytelen voltam a szabadfödbe eldugdosni a hagymásak maradékát. De már itt is kandikálnak kifelé.
 Vödörben a liliomok és íriszek.
 Sajnos, csak későn vettem észre, hogy a tegnapi sok eső miatt állt a víz a régi műanyagedényben.
Remélem nem fognak elrohadni a hagymák.
 A többi edény alján lik van, így a felesleges víz távozhatott, nincs is probléma.
 Egy-két helyen még a hóvirág is megmaradt.
 
 
 Ibolya mindenhol, és minden mennyiségben.
Azonban nincs illatuk!!! De a nyunyók így is nagyon szetik a virágját.
 A rózsa már hajt. Nem tudom, hogy át merjem-e ültetni még.
A legújabb virágom.